Dombori környéke

Fadd

Fadd nagyközség két nagy földrajzi tájegység, a Mezőföld és a Sárköz találkozásánál fekszik Szekszárdtól északra, a faddi Holt-Duna partján. A Duna fő ága a 19. század nagy folyamszabályozása nyomán került távolabb – mintegy 5 km-re – a falutól. A mezőgazdasági tevékenység mellett a halászat, nádvágás, majd öntözés illetve napjainkban az idegenforgalom szerez jövedelmet a lakosság számára. Sokáig a település különösen híres terménye volt a dohány.

A török kiűzése után a terület birtokosai közé tartozott a Béri Balogh család tagja, Ádám a Rákóczi-szabadságharcban tűnt ki hűségével és vitézségével. A község főteréről keskeny út vezet a Volent-öbölbe, ahol a holt Dunaág mellett igazi üdülőtelep alakult ki, kiépített stranddal.

Tolna

A Dunántúlon a Mezőföld és a Sárköz találkozásánál fekszik a város. Síkvidéki település, melynek arculatát meghatározza a Tolnai-dombság. A római korban lakott terület, határvédő erődítmény, “limes” húzódott a Duna mentén. Alta Ripa, azaz Magaspart fontos dunai átkelőhely volt. Tolna nevének írott formáját elsőként a Tihanyi alapítólevél tartalmazza. A területet észak-déli irányban átszelő Duna-ártér jobb oldalára települt a város. Valaha a római hadi út itt húzódott. A Duna évszázadokig biztosította a település lüktető életét mindaddig, míg az 1850-es években levágták a kanyarulatot, és belőle keletkezett a Holt-Dunaág. Tolna mindig a környékbeli települések bevásárlói, ügyintézési, piacozási központja volt. A 6-os út mellett, Szekszárdtól 15 km távolságra fekszik.

A város lakóinak száma 12.750 fő. Tolna ugyan nem tartozik a nagyvárosok közé, mégis, tárgyi-, szellemi értékeit tekintve kiemelkedik a kisvárosok egyhangú sokaságából: Barokk templom (1773), Wosinszky Mór szülőháza és sírja (Alkotmány utca), Festetics-udvarház (Festetics utca), Szentháromság-szobor (1929), Szent Sebestyén-szobor, Mária-szobor, Martinek József festőművész hagyatéka (Bezerédj utca), Várostörténeti Múzeum. Tolna sportélete kiváló hagyományokra épül. Jelenleg az asztalitenisz- és a kajak-kenu szakosztály az országos élvonalhoz tartozik.

Szekszárd

A Szekszárdi-dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik Szekszárd, a Borút központja. A bor és a város története itt messze a múltba vezet vissza. A fároszi márványból készült szekszárdi szarkofág, melyet 1845-ben találtak meg, mitológiai jeleneteket ábrázol, egy kettős kehelyből ágazó szőlőtőt, néhány levéllel, fürttel. Az 1061-ben alapított szekszárdi apátságban I. Béla monostorául jelölik meg a települést. Az apátság romjait a régi Vármegyeház udvarán találjuk. A Vármegyeház, amelyet Pollack Mihály tervezett, műemléki épület, igazi turistalátványosság, külső kertjében található a Szatmári Juhos László szobrász-, és Baky Péter festőművész tervezte Borkút. Csapjaiból ünnepnapokon, előre bejelentett alkalmakkor a borvidék legjobb borai folynak. Szekszárd szívében, a Béla téren magasodik Közép-Európa legnagyobb egyhajós római katolikus temploma, előtte a Szentháromság, a vidéki barokk egyik remek alkotása. A város nagy szülötte, Babits Mihály, szülőházához a költőfejedelemről elnevezett utcában sokan zarándokolnak el.

A Babits Emlékmúzeum eredeti tárgyai és az udvaron Farkas Pál Babits szobra a költő szellemiségét idézi. Szekszárd művészeti életét gazdagítják az egykori zsinagógából kialakított Művészetek Házában megrendezésre kerülő kiállítások, koncertek, rendezvények. Liszt Ferenc látogatásait őrzi a városközpontban emelkedő Augusz-ház, a mai Zeneiskola. A város történelme egybeforrott a vörösborral. A kiváló természeti adottságok következtében gazdák ezrei foglalkoznak a borral, úgy tartják, nem is igazi szekszárdi, akinek száz tőke szőlője nincs. A városban a borházak gazdag kínálata várja a kóstolni, és különleges borokat vásárolni vágyókat.

A Gemenci erdő

A környék legjelentősebb természeti értéke a Duna mellett húzódó, mintegy ötvenezer hektáros ártéri erdő, amely Európában az egyik utolsó háborítatlan ártéri terület. Rendkívül sűrű, őserdő jellegű, dús növényvilág található itt. 150 éves kocsányos tölgy, fehér fűz, fekete nyár, fekete dió váltogatja egymást. Ligeterdők, sűrű bozótosok, tisztások, tavak, kobolyák és a Duna holtágai szabdalják és teszik még változatosabbá az erdőt.Gemenci erdo A dús aljnövényzet nyújt táplálékot és búvóhelyet az őshonos gímszarvasoknak, vaddisznóknak, őzeknek és apróvadaknak.

A mélyebben fekvő területek jelentős része a Duna magas vízállásakor víz alá kerül, eliszaposodik, szélüket nádas, kákás rétek szegélyezik, otthont adva a vízimadarak ezreinek és olyan védett ritkaságoknak, mint a fekete gólya, szürke gém vagy a fekete harkály. Az őserdő jellegű dús vegetáció és az ártéren mindenütt jelenlévő enyészet egymás melletti előfordulása egyedülálló. Az erdő erdei kisvasúttal vagy a Sión és a Dunán közlekedő kishajóval látogatható. A kisvonat 30 km hosszúságban járja be az erdőt, a fák között a nyiladékokban és a tisztáson olykor szarvasok, vaddisznók láthatók. A kisvasút indulási helye a Szekszárdtól 8 km-re lévo Bárányfok állomás, a hajóé a Sió-torkolati mű.

Programajánlatok kirándulásra:

  • Szekszárdon városnézés, Művészetek Háza, Babits-emlékház, Wossinszky Múzeum, kilátó, borpincék, borkóstoló, Béla tér, Illyés Gyula szülőházának és a puszta világának megtekintése
  • Bortúra Szekszárdon, a tüzes borok városában
  • Kirándulás a Sárközbe, az élő folklór vidékére, ahol megtekinthető a csodálatos helyi népviselet, a decsi tájház, valamint a sárközi lakodalom.
  • Falumúzeum Decsen, a Sárközi emberek életéről
  • Gyalogtúra a Gemenci Vadrezervátumban, ismerkedés az erdei élővilággal (vízi madárvilág, nagytrófeás szarvasok, vaddisznók)
  • Gemenci kisvasút
  • Hajókirándulás a Gemenci erdőben, a Dunán és a Sión
  • Trófea Múzeum